2014. október 22., szerda

Vásárhelyi napjaim elrajtoltak - avagy miért folytatom a blogot?

Immár Vásárhelyről írok, ez a III. hete, hogy hazaértem. Ebben az időben sok minden történt, és ma este éreztem a megerősítést, hogy folytassam a blogot. Elmesélem ennek a folyamatát.

2014. szeptember 2., kedd

Öröklé


A facebook-os versláz kapcsán olvastam valakinél, hogy a vers posztolások is olyanok, mint a fényképek: arról árulkodnak, hogy kiben mi van, mit akar megmutatni magából.

2014. augusztus 4., hétfő

Koinonia

    Vasárnap délután. Mivel elég ijesztő felhők gyülekeztek, ezért nem mertem neki vágni egy nagyobb biciklitúrának. Eszembe jutott, hogy nézzem meg a zsinagóga hirdetőjén, hánytól is van az orgona koncert. Odaérkezve látom, hogy nyitva van: Végre.
Már Vásárhelyen is olyan régóta bűvöltem a csodaszép zsinagógát, mégsem jutottam be. A mindenes bácsi kedvesen fogad, mivel ő a hitközösség sírásója, s csak besegít a zsinagógában, nem tudja az én kíváncsiságomat kielégíteni, de megveszek egy kis füzetet.

2014. augusztus 2., szombat

Nyitány



     Messzire kerülve, és a kommunikációs lehetőségek szűkebbre kereteződése kierősítette bennem, hogy van egy pár fontos ember az életemben, és szeretném, ha a 3 hónap alatt is tudnánk egymásról. Ugyanakkor, rájöttem, hogy az elmúlt időben keveset osztottam meg magamból. Ezért jöhetett annak a vágya, hogy blogba mondjam szegedi kalandjaimat. Így mesélném magam, s azt ahogy járjuk a Jóistennel a szegedi utakat.