Feketék, fehérek, tarkák analógia

 Az utóbbi hetek evangéliumai nálam ki szokták ütni a biztosítékot: egymás után jönnek a „kirekesztő” evangéliumok. Akik jól teljesítettek, azok örülhetnek, vigadhatnak, akik nem, azok nem elég, hogy elszúrták az életüket, még az Isten is kirakja őket a sötétségbe, s ott aztán folytathatják a fogcsikorgatást. Hogy az Isten ilyen olcsó megoldással beérje, hogy az isteni kreativitás itt megálljon, hát azzal nekem nehéz kibékülni. 

Júdás, Jean Vanier, Roger testvér és Etty Hillesum... a szorongásban úton lenni az Élet felé

Nagyszerda este van. Ezelőtt körülbelül egy hónapja olvastam a számomra is sokkoló hírt: Jean Vanieről, a Bárka alapítójáról megalapozott nyomozás alapján kiderült, hogy szexuálisan visszaélt több éven keresztül a Bárka öt munkatársával. Felfordult a hírtől a gyomrom: az az ember, aki az életét szentelte azért, hogy szellemi sérült emberek a közösség integrált tagjai lehessenek, az az ember, aki újra és újra hangoztatta a törékenységben rejlő erőt, kincset, HOGY TEHETETT ILYET EZ AZ EMBER?!